A falu bemutatása - Miklós Piroska
Miklós Piroskának hívnak, Székelyszetléleken lakom, és a szülőfalumat szeretném bemutatni.
Itt élünk családommal ezen a szép helységen.
Székelyszentlélek fekvése:
Székelyszentlélek a Kárpát medencében, Erdélyben, Hargita megyében, a Fehér-Nyikó nevű patak felső folyásánál terül el.
Farkaslaka községhez tartozik a többi falvakkal:
Szomszédos falvak: Északon: Farkaslaka, Keleten: Bogárfalva, Délen: Ülke, Nyugaton: Malomfalva.
Felszíne: Északon kiemelkedik a Gordon hegy (953 m), Északkeleten az oroszhegyi láz (1009m), Nyugaton a Csere tető, hágó (600m).
A Fehér-Nyikó 33 km hosszú, a Veres Máté és az Antos vidékéről ered.
A falú népessége: a lakósai székely-magyarok, kb. 600 lakós; paraszti életformában élnek, de helye van az erdőgazdálkodásnak is.
A falu eredete:
A falu a nevét a temploma után kapta, amely a Szentlélek Isten tiszteletére épült és fel van szentelve. A nyugati kereszténység hatása ez: a XII. szd. Végétől divatba jött a magyar tájakon is a templom szentjéről nevezni el a helységeket.
A szent neve egyben falunév is lett.
A hagyomány szerint eredetileg a templomot a Malomfalva, Farkaslaka és a Szentlélek közti Cseretetőre akarták építeni. Többen az építkezés számára kedvező jelért imádkoztak.
Pünkösd vasárnapján hó (!) hullott arra a helyre, ahol ma a templom áll. Így a vita eldőlt: ide épült a templom, s mert az esemény Pünkösdkor a Szentlélek ünnepén történt, a templomot a Szentlélek oltalmába ajánlották és ezt a nevet kapta a település is.
Szentlélek látványosságai:
A szentléleki tájház:
A Székelyszentlélek-Szováta-i 13A DN műút és a 13B DJ megyei út kereszteződésénél, a római katolikus templom előtt található. Közrendű székely gazdaságra jellemző kétszobás hajlék. Az első ház -itt nem a tisztaszoba, mint általában a vidéken, mert itt szerepcsere történt, ez a nagyszoba a mindennapi élet színtere. A népes család itt tartózkodik a hideg időszakban éjjel és nappal. A berendezési tárgyak, a bútorzat a hagyomány „szerinti” helyükön találhatók.
Szentléleki iskola:
1719-ben a falunknak már volt iskolája. A legrégibb iskolaépület, amiről tudunk 1767-ben épült fából, zsindellyel fedve a kántortanítói lakással egyfedél alatt a papi belteleken.
1991 május 25-én iskolánk névadó ünnepségén a „Dr. P. Benedek Fidél” nevet vette fel.
A névadó Benedek Fidél Szentléleken született 1907-ben. 1930-ban pappá szentelték.
Ma I.-VIII. osztályt lehet elvégezni ebben az iskolában.
Szentléleki Mária barlang:
A régi iskola előtt és a hittan terem mellett épült 1997-ben ez a Mária barlang. A szobor két oldalán, két márványtábla van az 1914-1918, valamint a 1944-1948-as világháborúban elesett szentléleki és bogárfalvi hősök neveivel.
A szobrot a falú lakói a Szűzanya tiszteletére építették.
A falu hagyományai:
Pünkösdölés a legrégibb hagyomány, és ami a falu búcsújának napján van.
A gyerekek székelyruhába öltözve járnak házról-házra. Fejükre fehér virágból koszorút kötnek és az egyiknek közülük virágos pálcát is.
Tánccal s énekkel köszöntik az embereket és áldást, és termést kérnek az Istentől, amiért az emberek viszonzásul süteménnyel kínálják meg őket.
Szüreti bál is már hagyomány, hiszen minden ősszel a fiatal legények megszervezik, és párt hívnak. Betanulják a csősztáncot, majd a kijelölt napra feldíszítik a kultúrotthont, felkötözik a szőlőt a kis és nagy koronára, amit majd a bál folyamán a csőszök elárvereznek ”Ki ad többet” alapon. Arra a napra a legények lovaikat is feldíszítik és feldíszítik, a lányoknak a szekeret és elindulnak a körútra. A falu közelében levő falvakat zeneszóval, énekkel végigjárják, kínálgatják az embereket és meghívnak mindenkit a bálba.A bálban az emberek táncolnak, mulatnak a csőszök, pedig őrzik a szőlővel feldíszített koronát, hogy senki se lophasson róla.











